Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Február 18-án hatályba lépett városunkban az, a helyi képviselőtestület tagjai által február 14-én elfogadott önkormányzati rendelet, ami szabályozza a településképi véleményezési eljárást. A jogszabály új eleme az építéshatósági engedélyezéseket megelőző polgármesteri településképi véleményezés.
Az indoklás szerint ennek az eljárásnak abban rejlik a jelentősége, hogy a főépítész vagy a helyi tervtanács szakmai véleményére alapozott, esetlegesen elutasító polgármesteri településképi vélemény esetén az első fokú építésügyi hatóság nem adhatja meg az építési engedélyt. Hogy mi következik ebből? Az, hogy olyan tervezett épületek, amik számszerűen, paraméterekben ugyan teljesítik az előírásokat, ám a településképi és illeszkedési követelményeknek nem felelnek meg, ha a polgármester vétót emel, nem kaphatnak építési engedélyt.