Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Száz nap telt el azóta, hogy megalakult az október 13-án megválasztott gödöllői képviselőtestület. A voksolás végeredményét, annak következményeit és az azóta lezajlott fejleményeket többen elemezték már. Maguk az érintettek is. Politológusi szemmel azonban még nem vontuk górcső alá a kialakult városközéleti helyzetet. Újvári Miklóst kértük fel erre a feladatra, akivel azt is mérlegeltük, meddig tartható fent a polgármester egyszavazatos, ugyanakkor minősített többsége. Pestiesen szólva: repedhet-e a jég, és ha igen, mikor, minek a hatására?